 A diákönkormányzatnak tagja az iskola egész ifjúsága, akit képviselőinek véleményezési és javaslattételi joguk van az intézménnyel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Vezetőit maga választja. Az idén a következő tanulók kaptak megbízatást: Gaszt Angéla 13/4, Polócz Tamás 13/5, Majdán Péter 13/5, Katona Ákos 12/A, Császár Károly 12/5, Rácz Dávid 11/4, Pirók Annabella 10/4, Bogdán Tamás 9/1, elnök: Ágh Dóra 13/4.
A diákönkormányzatot segítő tanár 1998. szeptember 1. óta Mészáros Vendel tanár úr. Az iskolában azelőtt is ifjúságvédelmi feladatokat látott el.
- Szociális munkás vagyok. Ez a végzettségem, így Pallos János igazgató úr hivatalosan kinevezetett patronáló tanárnak. A két munkát azóta párhuzamosan végzem – válaszolja érdeklődésünkre Vendi bácsi.
- Jól ismerheti a fellnereseket.
- Nap mint nap közöttük vagyok. Az osztálybizalmikat rendszeresen hívom megbeszélésre, rendezvényekre. A tanév elején bemutatkozom. A szeptember azzal telik, hogy ismerkedünk. A szervezések során bejárok az osztályokba. Az ősszel megszerveztük a diákfórumot, a nyuszibált. Kulturális, iskolai és sportrendezvényekben is részt veszünk.
- Az biztos, hogy mindenki ismeri.
- Nem nehéz megtalálni. Sokszor megfordulok a stúdióban, mert az iskolarádió mint információátadó jól működik. Ezen keresztül tudok megmozgatni akár több száz gyereket. Aki beszélni akar velem, jön a stúdióba, és vár, hogy véget érjen az adás. Vannak azonban olyan problémák, amiket csak négyszemközt lehet megbeszélni. Szerencse, hogy van rá lehetőség. Ilyenkor leülünk a diákönkormányzati irodában.
- Mik a leggyakoribb problémák?
- A hiányzások és a családi konfliktusok. Nagy baj a néhány napos hiányzás is és az ellógás is. Szerintem a rengeteg hiányzás abból adódik, hogy nagyon sok gyereket kényszerűségből magára hagynak a szülők. Két vagy több műszakban dolgoznak, sokan vállalnak külföldön munkát. A gyereket magára hagyják, esetleg a nagyszülőre, aki a szülő szigorával nem tud fellépni.
- Meg kell említenem, hogy a kereskedelmi médiának nagyon káros hatása érvényesül a gyerekeknél az iskolában is. A „Való világ”, az akciófilmek hősei példának léptek elő, pedig az általuk képviselt viselkedés, kapcsolatok távolról sem tekinthetők példának.
- Kell-e közvetítenie Vendi bácsinak a család és a gyerek, illetve a tanuló és osztályfőnöke között?
JAKI TIMES JAKI TIMES JAKI TIMES JAKI TIMES
|
- Amikor szükséges, felveszem a családokkal a kapcsolatot. A tanároktól, szakoktatóktól pedig mindig megkapom az információt, ha kell, rögtön intézkedem. Nagyon jó a kapcsolatom az osztályfőnökökkel. Az igazgató úr messzemenően támogat. Ez az alapja a munkámnak. A városi és a környékbeli családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal jó az együttműködés. A nehéz esetekben a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya segít megoldást találni.
- Problémásabbak a tanulók, mint az utóbbi években voltak?
- Azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább a gyengébb eredményű tanulók kerülnek az iskolába, a hátterük is rosszabb. Sokat kellene foglalkozni velük, erre azonban kevés az idő. Minden napra be kellene osztani húsz, vagy akár hatvan gyereket, hogy megbeszéljük a gondjaikat vagy a velük kapcsolatban felmerült problémákat.
- Bár a társszervezetek készségesek, mindenkinek jobb lenne, hogyha „házon belül” meg lehetne oldani a gondját. Ha már a problémákról beszélgetünk: szívesen segítek mindenkinek, de aki a törvény ellen vét, az magára vessen. Hangsúlyozom, hogy a tankötelezettség a 18. életév betöltéséig tart.
- Vendi bácsi mindig a tanulók közt van, szervez, épp intéz valamit. Ugye nagyon elfárad, mire délután hazaér?
- Szeretem csinálni a munkámat, szeretek a gyerekekkel foglalkozni. Ezért maradtam ebben a beosztásban. Jól érzem a bőrömben magam. Biztosan elfáradok, de ezt nem igen szoktam észrevenni. Családi házban lakunk. Ahogy hazaérek, mindjárt akad valami bütykölni való. Az egész napos pörgés után le tudom vezetni a fáradtságot, az idegi terhelést.
- A családja?
- A fiam 28 éves, nősülés előtt áll, de már nem lakik otthon. A Fellnerben végzett villanyszerelőként, utána érettségizett. A lányom is itt végzett, a szakközépben. Most Győrben tanul a főiskolán. Pillanatnyilag ketten vagyunk otthon a feleségemmel.
- Szabadidejét mivel tölti a legszívesebben?
- Szeretek olvasni. A történelemhez kapcsolódó könyvek a kedvenceim, főleg az ókori történelem érdekel. Mindent, ami csak római vagy egyiptomi, felveszem a tévéből, ha lehet. Rengeteg felvételem van. A magyar történelmet is nagyon szeretem. De hiszen szokták mondani, hogy a történelem az élet tanítómestere.
- Az iskolaújságon keresztül szeretne üzenni valamit a diákjainknak? Mesélni egy tanulságos történetet vagy egy kedves sztorit?
Arról mesélnék, amit a mai gyerekek sajnos egyre ritkábban élhetnek meg. Én úgy nőttem fel, hogy ismertem apai, anyai ágról a nagyszüleimet, a dédszülőket is. Vigyáztak rám gyakran, de magamtól is szívesen elfutottam hozzájuk. Ma is eszembe jut, mit mondtak, mit csináltak. Sokat tanultam tőlük. Sajnos az ilyen kapcsolat egyre ritkább. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne azt is az öregek által megtanulni, hogyan próbáljunk jó viszonyban lenni az emberekkel. Ajánlom a gyerekeknek, ha tehetik, ápolják az ilyen kapcsolatokat. A jó példákat követni kell. A szülők, idősek példája igazán megbecsülést érdemel. Ez a tisztelet a mai fiatalokban mintha elhalványult volna. Nagyon nagy baj, ha így van. Ezt a helyére kell állítani |  |
Főmenü
Ujjáalakult a diákönkormányzat
